barangolo.com

TransAlpina - TransApuseni - TransUrsoaia A Transalpina (DN67C) kifejezésre a látványút (vagy magashegyi panorámaút) elnevezés a leginkább találó, egy 148 kilométer hosszú, összefüggő országút, amely észak-déli irányban szeli át a Déli-Kárpátokat (a Páring-hegységet) Erdély és Olténia között. Nem csupán egyetlen pont, hanem egy hosszan elnyúló, hullámzó, kiépített panorámaút, amely ráadásul mintegy 20 kilométeren keresztül folyamatosan 2000 méteres magasság felett, a hegygerincek közelében halad.

Erdélyben a hegyek, a völgyek, a kanyargó patakok és a végtelen erdők mindig tartogatnak valami újat, valami meglepőt, amitől az ember újra és újra visszavágyik. Ezúttal székelyföldi barangolás volt a cél.

Háromnapos Máramaros–Bukovina túra, tele kultúrával, hegyekkel, pisztranggal, kolostorokkal és persze az elmaradhatatlan motoros öniróniával.

Mivel a tankos söröket általában a cseh sörfőzdék alkalmazzák, úgy döntöttünk páran, hogy ezúttal Csehország felé vesszük az irányt, és csinálunk egy rendes cseh sörtúrát.

A nemrég átadott Transapuseni út (107I) volt a cél, amiről a motoros csoportok közössége szuperlatívuszokban beszél. Hát akkor lássuk!

Az Alpok (ahol lehet) magas hegyi utjain elmotoroztunk Vorarlberg -ig, mely Ausztria legnyugatibb tartománya végig kerülve az autópályákat.

A korábban lefixált időpontot ugyan próbáltuk ide oda tologatni, hogy több motoros barátunknak is megfeleljen, de hosszas próbálkozás és egyeztetések után végül csak Csele és Én maradtunk.

A Déli-Kárpátok két gyöngyszemét motoroztuk végig pár nap alatt, de kis kitérővel kezdve, Kalotaszenkirályról indulva.

Bulgária csodálatosan gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkező ország, ráadásul festőien szépek a tájak, finomak az ételek és nagyon vendégszeretők az emberek.

Európai zarándokút motorral, testközelből érezni a történelmet, megtapasztalni, hogy mi is európaiak vagyunk, hogy mégis mi az amiben különbözünk, és fejet hajtani a hősök előtt akik a közös és szabad Európáért éltek, haltak.

Albánia borzongva vágyott motoros cél. Messze van, de mégsem annyira. Idegen kúltúra, de mégsem annyira. Az ellentétek országa, ahol minden van és semmi nincs. Vágyunk is rá, de kicsit félünk is tőle.

A Pádis fennsíkon, a Glavoj réten vertünk sátrat, és onnan dózer utakon mentünk át a Biharon, érintve a Biserica Motirol-t (A mócok templomát), egészen az 1R jelzésű útig, mely Albactól (Fehérvölgytől) vezet Bánfihunyad felé.

Dél-Tirol gyönyörű része az Alpoknak. Itt található többek között a Dolomitok, de a Stelvio hágó is. Ausztria az I. világháború után veszítette el ősi tartományának, Tirolnak a naposabb, gazdagabb, és nagyobbik felét.

Amikor tavaly május elején Montenegro -ból hazafelé jövet keresztül száguldottunk Bosznián éreztem, hogy biztosan nagyon gyönyörű és érdekes hely lehet ez. Már akkor megfogalmazódott bennem, hogy ide vissza kell jönni.

Régóta vágyott, és tervezgetett túra Montenegróba. Szerbián át mentünk, és Bosznián át jöttünk haza.

Moldva kolostorai egyedülálló templomok, amelyeknek nemcsak a belső falait, hanem a külső homlokzatait is festményekkel díszítették.

A pünkösdi hosszú hétvégén a Keleti Kárpátokba húzott a szívünk, célunk az Egyeskő megmászása volt.

Napfény, pipacs, ciprusfák és robogók egy helyen. Vagyis Toszkána :)

Képzeld el a parajdi sóbányában sem voltam még. Jól látod, ez az út a "bakancslistámról" szól :)

Apa már legalább 5 éve emlegeti, hogy eladja a GS-t, csak még egy utolsó nagy túrát szeretne vele csinálni Andalúziában.

Rendhagyó túraleírás mindenféle motoros szakértelmet nélkülözve

El kellene látogatni Törökországba, ebbe a nagyrészt Ázsiában fekvő iszlám országba megtapasztalni a Kelet hangulatát.

Nagyjából felső Háromszéken mozogtunk, szállásunk pedig Csernáton fölötti, a Bodoki hegység lábánál volt,

Itt vagyunk magyar zászlók erdelyében, magyar emeberek tömegében, magyar himnuszt énekelve a Kárpátok tövében, távol a hazánktól, mégis otthon.