A covid miatt nagy álmainkról továbbra is le kellett tennünk az idén (is), de páran azért a "hanyatló nyugaton" szerettünk volna egy laza kis kört tenni, de Zozoo beszólt:

 

Én imádom Ausztriát, de a jó nőt is meg lehet unni. Most valami csúf, kacérra vágyom. 

 

... így hát dél felé vettük az irányt, Bulgáriát céloztuk meg, és meg is kaptuk amire Zozoo vágyott ;-)

 

Metszéspontok

 

Gondoltad volna, hogy vannak közös pontok a bolgárokkal a történelmünkben, legendáinkban?

 

 

A magyar és bolgár-török népcsoportok Eurázsia számos pontján valószínűleg együtt bukkantak fel az évezredek során. Így a Kaukázustól kezdve Baskírián át a Kazár Birodalomig, a Fekete-tenger partvidékétől Erdélyig több helyen is szorosan érintkeztek egymással, sokszor egyébként nem is feltétlenül szövetségesként, hanem ellenségként. A magyar honfoglalást közvetlenül például azoknak a besenyőknek a támadása váltotta ki, akik a bolgárok kérésére támadták hátba a magyarokat. A magyarok viszont éppen a bolgárokat próbálták ekkor bizánci szövetségben legyőzni. A magyar honfoglalás idején a bolgárok egyébként már inkább szláv nyelvű államot alkottak az Al-Duna mentén, illetve a Balkán-félszigeten.

Két népcsoport annak ellenére lehet rokonságban egymással, hogy ellenséges viszonyban vannak – érdemes csak a római legendákra, például a szabin nők elrablására utalni.

A nőrablás és a két nép közös eredete a magyar Csodaszarvas-mondában is fennmaradt. Hunor és Magor ugyanis a mitológiai Belárhoz kapcsolódik ebben a történetben. Belárt pedig a kutatók a „bolgár” népnévnek feleltetik meg. Hunor és Magor Belár fiainak feleségeit rabolják el.

 

 

 

Még néhány érdekesség Bulgáriáról:

 

1. A bolgár IGEN: Ha egy bolgár csóválja a fejét az igen, ha pedig bólogat az nemet jelent (pont fordítva, mint máshol a világban). Ez a szokás az ország oszmán megszállás alatt a törökök megtévesztésére alakult ki.

   Szóval ha kérsz egy pár ásványvizet az esti fröcsshöz, és persze megkérdezed, hogy ugye ezek szénsavasak, mire határozott bólintás a felelet, akkor buktad, mert mentes vizet kaptál, amiból sohasem lesz neked fröcss:)
    

2. Bulgáriából származik a cirill ábécé. amit a bolgárok a mai napig használnak. A cirill betűket a 9. században fejlesztették ki egy iskolában, Cyril és Method keresztény misszionáriusok, később szentté is avatták őket.
    

3. Bulgária volt a hős Spartacus szülőhazája (aki az ókori Róma legnagyobb rabszolgafelkelésének fővezére volt).
    

4. Két jelentős hegysége van, az egyik a Balkán középhegység az ország közepén (ez a gerinc keresztezi Bulgáriát nyugatról keletre, kettéosztva azt Észak- és Dél-Bulgáriára) , a másik a Görögország határán fekvő vadregényes Rodope.
    

5. A Fekete-tenger kb 350km-en határolja, számos gyönyörű homokos fürdőhellyel.
    

6. Az ország lakossága 7millió fő körül van, és demográfia krízishelyzet van: az 1990-es évek óta csökken a lakosság száma, ekkor kezdődtek a kivándorlások. A gazdasági problémák, a politikai feszültségek és az általános reményvesztés miatt a fiatal, tanult bolgárok jelentős hányada más országba ment keresni a boldogulást.
    

7. Az egy főre jutó GDP adatai alapján Európai Unió legszegényebb tagállama, picit lemaradva Romániától. (Más számítás alapján Románia szegényebb Bulgáriánál.) Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy az EU-ban abszolút összehasonlításban Bulgáriában lehet a legolcsóbban élni.
    

8. A bolgár pénznem a bolgár leva. Leva oroszlánt jelent, ami azt eredményezi, hogy Bulgária fizetőeszköze az "oroszlán", így mondhatjuk, hogy a legerősebb fizetőeszközzel rendelkező ország. :)
    

9. A bolgárok egyöntetű véleménye, hogy a közel ötszáz éves török hódoltság máig hatóan tönkretette Bulgáriát. Uralmuk csekély jótékony hatása az építészetben és az étkezési szokásokban érhető tetten.

Az útvonalunkról

 

Mivel nem közvetlen szomszédunk, így vagy Románián vagy Szerbián keresztül lehet menni. Mi úgy gondoltuk kipróbáljuk mindkét utat, odafelé Románián át megyünk, és vissza pedig Szerbián keresztül jövünk. Romániában a Transalpina tetején szállunk meg.

 

 

 

Romániát több, mint 500km-en keresztül a Duna választja el Bulgáriától, és ezen a határszakaszon összesen 2db híd van rajta! Az egyik Vidinnél, a másik Bukarest alatt. Mivel Zozoo az istennek sem akart Vidin felé menni, én meg Bukarest felé, így egy kompátkelőt céloztunk meg a kettő között (Turnu Magurele alatt). Akkor még nem tudtuk, hogy a komp mindössze 4db időpontban szeli át a Dunát egy nap alatt, így röpke két órát vártunk, mire kompra szállhattunk.

 

 

 

Visszafelé Bulgáriából Szófia mellett léptünk át Szerbiába, és Szegednél Magyarországra. Mindkét helyen elképesztő mennyiségű autó és kamion mellett osontunk el motorjainkkal. Ha nem motorral jöttünk volna, szerintem minimum 6órás várakozás lett volna egy-egy határátlépés a 40 fok körüli kánikulában az aszfalton, árnyék nélkül. Még így is brutálisnak éreztem, nemhogy autóval, senkinek sem ajánlom ezt az útválasztást.

 

 

 

Az útvonalunk végül az alábbi módon alakult, amelyből láthatóan a tengerpartot meg sem közelítettük, merthogy Zozoo szerint kerülni kell azt, nincs ott semmi látnivaló, fürödni meg úgysem akar senki :)

 

 

 

 

Az időjárásról

 

 

Olyan szinten volt meleg, amilyet még nem éreztem. A sisakomat jobb volt lecsukva tartani, mert így hűvösebb volt az arcom előtt a levegő, mintha felnyitottam a sisakot. Egyszer pólóban indultam útra, de úgy égette a karomat a nap, hogy jobbnak éreztem ha rajtam van a motoros kabát. Érdekes.

 

Ez a hőhullám már a Kárpátokat átlépve az utitársunk lett, és velünk tartott egész útunk alatt. Hazafelé kaptunk egy kiadós esőt Belgrád környékétől a határig, de szinte már kifejezetten jól esett mindenkinek.

 

 

Arbanassi

Arbanasi műemlékfalu, mely a XIV. század végén született azáltal, hogy a törökök több ezer albánt telepítettek be a vidékre. Az „arbanasi” jelentése „albánok”.  Jellemző, hogy a házak alsó szintje kőből, míg a felső fából épült. 

 

 

 

 

 

Veliko Tarnovo 

 

A 75000 lakosú Veliko Tarnovo Bulgária talán legszebb fekvésű városa (Bulgária fővárosa volt a második bolgár birodalom idején 1185-1396). A városrészek a Yantra folyó dupla kanyarulataira épültek, ezeket a folyón átívelő számos híd köt össze. A város látképét egy hatalmas vár uralja, a Tsarevets Erőd, melyhez felkapaszkodva különleges, teljesen egyedi belső díszítésű templomhoz érkezünk. 

A bolgárok jogosan büszkék erődjükre. Azokat az időket idézi, amikor Bulgária volt a legnagyobb és legerősebb állam Délkelet-Európában. 

Ha felsétálsz az erőd központjában emelkedő templomhoz le leszel nyűgözve! Nem számít, hogy tetszik-e vagy sem; ez lenyűgöző!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Etara

 

Bulgária egyik legfestőibb helye, és a helyiek által kedvelt kirándulóhely.  Ez a falu tulajdonképpen egy néprajzi múzeum, tele hagyományos műhelyekkel, ahol megnézheted, hogyan készültek a dolgok a múltban. A legtöbb ilyen mesterség már eléggé kihalt, de megnézheted, hogyan készülnek a szőrme sapkák, vagy a szarvasmarha hámok, vagy a kések. Minden kézműves árulja a kézzel készített termékeit, amelyek remek ajándéktárgyak. A falu utcáját egy kicsiny patak kíséri, a korabeli étterem mellet pedig helyben sütik a kenyeret.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Shipka nemzeti park

 

1877-1878-as Orosz–török háború véres csatáinak színhelyén a csatára emlékeztető emléktáblák, emlékművek, árkok és bunkerek komplexuma található.

 

 

 

 

 

 

 

 

A hegy tetején, Shipkánál emelkedik a Szabadság emlékmű. Ezt a bolgár nép önkéntes adományaiból fizették ki, és Atanas Donkov építész és Alekszandr Andrejev szobrász tervei alapján építették. Az emlékművet hivatalosan 1934-ben avatták fel. Az emlékmű kiállításai az orosz katonák és a bolgár önkéntesek hősiességének történetét mutatják be.

1877-ben az oroszok támadták meg a Sipka-szorost, melyet Szulejmán pasa védett, kényszerítve őt, hogy  Sejnovónál megadja magát.  A csata által is kikényszerített békeszerződés értelmében Bulgária autonóm fejedelemség maradt az Oszmán Birodalom formális fennhatósága alatt, azaz a bolgárok felszbadultak a török uralom alól.

 

 

 

Buzludzsa

 

A Bulgária függetlenségéért küzdő hősök előtti tiszteletadás szellemében építették ezt az emlékművet közadakozásból, 1971 és 1981 között, az akkori (kommunista) esztétikai elvárásoknak megfelelően, a  A Szabadság emlékműtől látótávolságra, de attól egy 200m-rel magasabb csúcsra (biztosan nem véletlenül). 

Az emlékművet 1981-ben avatták fel, emléket állítva Bulgária 1300 éves államiságának. Az építmény a korszellemnek megfelelően minden szegletében a kommunizmus mindenhatóságát hirdette. A repülőcsészealj-formájú főépület mellett egy torony magasodott, rajta, vagyis inkább benne egy hatalmas vörös csillag volt.

Az emlékmű megépítése hétmillió (más forrás szerint 15 millió) dollárba került. A rendszerváltást követően az épületet magára hagyták, a szocializmus bukását követően még elhanyagoltabb lett, mint azt megelőzően. Graffitisek és romturisták látogatják csak az egyébként lezárt építményt.

Még így pusztulófélben is impozáns látványt nyújt, amint a beszakadozott tetőszerkezetén keresztül a nap megvilágítja a homályban rejtőző belterét, vagy máskor pedig hó és vastagra hízott dér borítja a szerkezetét.

 

 

 

 

 

 

Trigrádi-szurdok, Rodope

 

Hatalmas, vadregényes, 100-200 m magas sziklafalak veszik körbe a kis patak mellett kanyargó keskeny utat. A hegyekben a bolgárok népi hagyománya szerint nagyon sok csapot alakítottak ki, ahol friss forrás vizet lehet inni. A történelem során az egyes tehetős családok még olykor versenyt is folytattak, hogy melyikük tud szebb vízlelő helyet építeni. Elérkezünk az "Ördög torkához".  A legenda szerint ezen földeken élt a görög mitológiából ismert zenész, Orfeusz, aki ebből a barlangból próbálta kihozni szerelmét, akit az alvilág fogva tartott ott.  A nevét a barlang arról kapta, hogy a vízbe merészkedett búvárok, meg a belehullott tárgyak közül eddig senki és semmi nem került ki, mindenki és minden nyomtalanul odaveszett.

 

 

 

 

 

Melnik

 

Kezdjük azzal, hogy a borászatáról híres Melnik nem falu, hanem Bulgária legkisebb városa, mindössze 194 lakosával. Bulgária délnyugati részén, a Pirin-hegységben található, nagyszerű mediterrán környezetben fekszik, és ez a hely abszolút gyönyörű, a Melnik-földi piramisokkal a háttérben.  A  falunak a századfordulót megelőzően húszezer lakosa volt. Egy évszázaddal ezelőtt Melnik kereskedői – kiterjedt kapcsolataik révén – látványosan felvirágoztatták a várost: akkoriban 75 templomba járhattak az itt lakók. A kereskedők leginkább borral és dohánnyal üzleteltek, de amint mindez hanyatlani kezdett, úgy vált egyre kisebbé a település is.

 

 

 

 

 

Szófia

 

Szófiát 500 éves török uralomból 1877-ben szabadították fel az oroszok. Két évvel később Szófiát az autonóm Bulgária fővárosává tették meg.  1944 szeptemberében a szovjet csapatok elfoglalták Szófiát, ahol aztán sok évtizedre berendezkedtek a hatalomba a helyi kommunisták. A kommunista uralom egészen 1989-ig tartott. A Szófiát meglátogató magyar turista sok-sok épületet lát, amely hasonlít ízléstelenség világban az itthoniakra. A szovjetek az építészetben ráerőltették a saját gusztusokat az általuk ellenőrzött, úgynevezett szocialista országokra. Azaz a bolgár kommunisták is buzgón kimutatták szolgaiságukat azzal, hogy ugyanolyan ronda épületeket (főleg lakótelepeket) építtettek, amilyeneket a Szovjetunióban emeltek. Nekem úgy tünt a bolgár kommunista vezetés sokkal buzgóbban pedálozott a szovjeteknél, mint a magyar elvtársaik, de a főváros sétálóutcáján ebből mára már semmi sem érződik.