Úgy alakult, hogy az idén nyáron háromszor, három különböző társasággal futottam neki Erdélynek motorral.

 

Első alkalommal egy hétvége erejéig (végső kétségbeesésemben, hogy az idén már biztosan sehova sem fogunk motorozni), magam vágtam neki az útnak, hogy Szabó Tamás barátommal Gyergyócsomafalván találkozva, túrázzunk egyet Székelyvarságon. Node azért odafelé menet útközben csak elidőztem egy kicsit a Mezőségen, megnéztem Pusztakamaráson Sütő András szülőházát. 

Tamás Szatmárnémetiben él, régen találkoztunk már. Beszélgetéseinkből az szűrődött le bennem, hogy nagyon hasonló problémák megoldásán kell nekik is törni a fejüket, mint nekünk itthon, ebben a válság és háború súlytotta időben.

Másnap még elmentem egy kisebb körre. Szétnéztem Zetelakán, majd Szejkén Orbán Balázs sírjánál, ahol nemrég nyílt egy Mini Transilvania Park, majd hazafelé vettem az irányt. Marosvásárhely alatt már autópályára tudtam állni, és egy kisebb (Torda előtt egy kb 20km-es) megszakítással Kolozsvárig  (azt Zilah felé elkerülve) tudtam rajta jönni. Onnan a szokásos szerpentin Zilahig, majd haza.

 

 

Második alkalommal Litauszki Robi barátom invitált, hogy ha van kedvem csatlakozzak a csapatához egy 5 napos nagyobb kerüléshez. Robi a tőle megszokott profi módon tervezte meg az utakat, etapokat.

1. A Bihar hegységben, a Pádis fennsíkon kezdtük, majd  az Aranyos völgye felé vettük az irányt a Vartop hágón át. Felsőgirdától felmentünk a Poiana Calineasa-i havasi templomot megnézni.
2. Szétnéztünk az aranybányászatáról híres Verespatakon, melyet az UNESCO a világörökség részének nyílvánított nemrég, majd Vajdahunyad csodaszép várát csodáltuk meg, és egy régi dák romvárost Várhelyen, ahol a dákok emlékeit kerestük. Felmentünk a Retyezátban a Gura Apelor víztározóhoz
3. Sarmizegetusa volt a napindítónk, ahol továbbra is a dák emlékeket kerestük. (Sarmizegetusa régészeti lelőhely, dák erőd és szentélyek romjaiból áll Hunyad megyében, Szászvárostól nem messze a Déli-Kárpátokban. A dák állam fővárosa és legfontosabb katonai, vallási és politikai központja volt a Római Birodalommal vívott háborúk előtt. A dák erődítmények néven ma a kulturális világörökség része.) Innen Szászsebest érintve a Transalpina felé vettük az irányt, ahova sajnos egy tekintélyes esőzés miatt végül nem tudtunk felmenni. A Vidra tó mellett motoroztunk tovább a Transzfogarasi út felé.
4. A Transzfogarasi út végigmotorozása után megnéztük Fogaras várát, majd Homoródkarácsonyfalván az unitárius templomban a Szent László legendáját ábrázoló híres falfreskót.
5. Hazaút

 

 

Harmadik alkalommal Fazeka Csaba barátom két speed-es ismerőse szervezett egy vágtát, melyre mi is elkísértük őket.

Na hát ez az út már tényleg csak a motorozásról szólt. Gyergyóig egy nap oda, egy nap vissza, összesen 1100km.  Ezen az úton csak a motorozásra tudtam koncentrálni, voltaképpen vezetéstechnikai tréningnek foghatom fel. Csakis jó aszfaltos utakat választva, mentünk mint a meszes. Nem néztünk se jobbra, se balra :) ... talán azért egy picit.

1. Észak felé kezdtünk Máramarosban, majd a Beszterce völgyén át jöttünk le, és a Maros völgyén át jutottunk a Gyergyói medencébe.
2. Visszafelé az erdélyi szászok földje felé vettük az irányt: Székelykeresztúron keresztül, Segesvár, Medgyes felé.
   (Hát ide vissza fogok jönni! Nagyon csábító vidék.)
   Onnan pályára álltunk és Zilah felé a szokásos úton jöttem.

 

 

Az utakat és az emlékeket összeturmixoltam, hiszen mindegy is, hogy időrendben hogyan követték egymást az események.

 

 

 

 

 

 

 

Bihar hegység

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Déli Kárpátok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Homoródkarácsonyfalva - Szent László legendája

 

 

 

A legenda:

Szent László királyunk (1077-1095), Béla király középső fia, édesapjuk halála után hercegi rangban egy ideig békében élt Salamon királlyal.
Ebben az időben történt, hogy a pogány kunok áttörték a gyepüket, és a Meszesi-kapu felső részénél az országba törtek, s kegyetlenül végigprédálták az egész vidéket. Kirabolták a Nyírséget, elmentek egészen Bihar városáig. Rengeteg férfit, asszonyt és állatot vittek magukkal. Ellenállás nélkül keltek át a Lapos patakon, a Szamos folyón, majd a zsákmánnyal elvonultak. De Salamon király, Géza és László herceg is összeszedték seregüket, és a kunok után indultak Gyorsan átkeltek a Meszesi-kapun, mielőtt még a kunok a hegyeket elérték volna. Doboka városában csaknem egy hétig várták a pogányok érkezését. Egy Francsik nevű kém jelentette a kun sereg közeledtét. Az elbizakodott kunok kezdetben csak a tartalék seregüket akarták harcba vetni, de amikor meglátták a magyar seregeket, megijedtek és egy hegy csúcsára vonultak vissza. A magyarok itt, a kelés hegységen rohamozták a kunokat. László herceg mindjárt az első rohamban négyet is levágott a legerősebb pogányok közül. Ekkor történt, hogy László herceg meglátott egy pogányt, aki felragadott a lovára egy magyar lányt és elvágtatott vele. László, nem törődve a sérülésével, megsarkantyúzta Szög nevű paripáját és a beretvált fejű pogány után vágtatott. Szélsebesen üldözte a kunt, már csak egy lándzsa hossz választotta el tőle, de sehogy sem tudott közelebb férkőzni , mert a lova sehogy sem bírta az iramot. Amikor a herceg látta, hogy nem tud közelebb férkőzni a kun lovashoz, odakiáltott a magyar lánynak, hogy az övénél fogva rántsa le a kunt a lóról. A lány így tett, a amikor mindketten a földre kerültek László herceg rátámadt a rablóra. A lány ugyan könyörgött neki, hogy ne ölje meg a kunt, de László elvágta az inát és leölte. A csatában egyébként a király serege és a herceg nagy győzelmet arattak, a az elrabolt keresztényeket kiszabadították.

 

 

 

Székelyvarság

 

Székelyvarság Hargita megye legnagyobb szórványtelepülése, a Nagy-Küküllő forrásvidékén, a Dél-Görgényi havasokban, a vulkanikus eredetű Székelyvarság-i medencében található 830-1050 m-el a tengerszint fölött, a Nagy Somlyó és a csomafalvi Délhegy tövében. Területének közel 60% erdő, melynek mélye több állatfajt is rejt, otthonos erre a nyúl, róka, farkas, barnamedve, hiúz, fajdkakas, császármadár. Rengeteg a málna, áfonya, szeder és szamóca, a gombafajták változatossága lenyűgöző. Sebesvizű patakaiban gyakori a pisztráng. A környék a népmuvészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája. Ez a régió egy óriási szabadtéri múzeumnak tekinthető. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyergyó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mezőség

 

 

 

 

 

 

 

Videók az utakról: