Az Öreg szervezésében gyűlik össze a csapat (5 motor), hogy keresztülmenjünk az Öreghavason.

 

Bányahavas (Muntele Băișorii) és Bisztra között van a túra izgalmas része, mivel erre még egyikőnk sem járt, de a Google-térkép szerint dózer utakon át lehet  menni a hegyen - túraendúrókkal -, reméljük így igaz :)

 

Hát tényleg át lehet menni, de a hegy tetején mocsaras, lápos sártenger fogadja az utazót, és a hegyről levezető "köves" út sem unalmas :)

 

Nézzétek meg az utunk ezen részéről készült rövid videót:

 

 

 

 

Az aszfaltos út egy síterep tetején ér véget, valahol  Bányahavas felett. Itt állunk meg egy rövid tízóraira, majd vágunk neki a hegynek egy eleinte jól karbantartott dózerúton haladva az Öreghavas tetejéig, ahol egy meteorológia vagy katonai állomás van. Itt véget is ér a "jó" út. Füves csapáson haladunk a hegy tetején át, ami hamarosan mocsaras részen vezet át. A terepjárók által vágott nyomok szanaszét szakadnak, láthatólag ők is keresgélni szokták a jó csapást.

 

Mit mondjak, volt olyan pillanat, amikor jobb szerettem volna visszafordulni, mint a bizonytalan felé haladni előre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legkönyebb közöttünk egy yamaha 600XT, ráadásul bütykos gumikkal. Őt kérjük meg, hogy nézze már meg meddig tart ez a susnyás szakasz. Örömmel hozza a hírt, hogy pár száz méter, és a hegy túloldalán "köves" út vár bennünket. 

 

Átérve a hegy tetején, valóban van egy "köves" csapás lefelé, de merre forduljunk rajta, jobbra vagy balra?

Kis tanakodás után győz a józan ész a GPS-ek bizonytalan útmutatásai felett, és elindulunk jobbra. Jól tesszük, mert egy rövid nagyon rossz szakasz után egyre javuló úton ereszkedünk egyre lejebb.

 

 

Egyre jobb és jobb a dózerút, míg végül aszfaltossá válik, de ekkor már Bisztra városa előtt vagyunk, ami a 75-ös úton található.

 

Kis kaland is maradt a nap végére. 

 

Az Aranyos völgyében haladunk a 75-ös jelzésű úton, amikor egy srácot pillantunk meg üzemképtelen R1100-es BMW-je mellett ácsorogni. Megállunk persze, hátha tudunk neki bármiben is segíteni.

A fiú magyarul szólal meg, és elmondása szerint a motorja menet közben egyszercsak leállt, és nem indul újra. Próbálgatunk vele valamit kezdeni, dehát nem sok sikerrel. 

 

 

 

 

 

 

Új ismerősünk becsületes neve György-Csáki István. Ugyan motorját megjavitani nem tudjuk, de legalább haza tudom vinni... egészen Nagyváradra, ami még több, mint 130km-re van tőlünk.

 

Ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy ez a 800-as blokkos kis F650GS két személlyel is hibátlanul teljesített szerpentineken, jó minőségű gyors aszfaltos kanyarokban, és rossz, útjavítás alatt álló utakon is.

 

 

(Istvántól napokkal később kaptam az infót, hogy a benzincsöve belseje repedt meg, és emiatt nem kapott a motorja üzemanyagot.)

 

 

Nekem eddig tartott ez a túra, de a  fiúk Girdán szállást foglaltak, és  másnap "megmászták" a Nagy-Bihar (Curcubăta Mare, 1849 m) csúcsot is, és a Pádison át jöttek haza.

 

 

Erről is és az Öreghavasról is sok-sok képet találsz a mellékelt fotóalbumban.