Az igazán jó ötletek az esti közös szocializálódások során születnek. Augusztus elején ötlött fel Zoli barátomnak, hogy mi lenne ha a 29-ik szülinapján(aug.21.) valami emlékezeteset kellene csinálni. Felajánlottam Neki, hogy csináljunk egy sátorozós off-road szülinapi bulitúrát fent a Pádison. Ígéretet tettem arra is, hogy patakátkelés az ünnepeltnek biztosan lesz az útvonalban.

Pár nappal az indulás előtt letisztázódott, hogy ki az, aki akar és tud (alkalmas moci) is jönni velünk erre a bulira. Én előző nap gondosan megtömtem a Ténérét mindenféle eszközzel, mint kiderült nem hiába! :-)

Reggel Zoliék pontosan teljes harci díszben megérkeztek hozzánk az indulásra. Vicuska 24 órás ügyeletből pihenés nélkül vágott neki a távnak. A Békéscsaba-Szalonta-Tenke-Belfir távot gond nélkül megtettük és Zozoo is csatlakozott a csapathoz. Borz után letértem az aszfaltról Finis felé és itt meg is ejtettük a túra és Vicus első patakátkelését (némi noszogatásra). :-)

 

 

--Zozoo--
Csütörtök (08/20)

Immár szokásosnak mondható Bélfenyéri (Belfir) szakadt benzinkutra beszéltük meg a találkozót. A falu kis porfészek, de a benzinkút környéke legalább nincs tele koldus cigánygyerekkel mint a Tenkei (Tinca) benzinkut környéke. Ide érkeztem kb 11-re a megszokott Debrecen-Hosszúpályi-Pocsaj-Nagyvárad-Nyárszeg (Miersig)-Tenke (Tinka) útvoalon. Megtankoltam, előkaptam az első szendvicsemet és megreggeliztem.  Közben jött egy helyi, megtankolta a hihetetlenül szétrohadt 1300-as Daciajat, kicsit csevegett a kutassal aztán odébbállt. Aki beszéli a román nyelvet, errefelé jól szórakozhat a helyiek tájszólásán. Legalább annyira külömbözik az irodalmi romántól, mint a kiköpött-Késdivásárhelyi székely a rózsadombitól.

 

11:30-ra begurult a csapat (CsLacc, Vicus, Dexter, Zoli és Tamás). Már mindenki tankolt, igy egy gyors üdvözlés, bemutatkozás után (Tamással még nem talalkoztam) elindultunk és végigmentünk a Fekete-Kőrös mentén. (Ezt az utat már Lacival korábban végigjártuk). Belényes után Dragánfalva (Draganesti) után balra fordultunk Pietroasa (Vasaskőfalva) felé. Innen már rosszabb az útminőség, de még annyira nem, hogy ne lehetne 70-80-as tempót tartani.

Beértünk a faluba, megkerestük az egyetlen nagyobb boltot és gyorsan megvettünk minden finomsagot az esti pik-nikhez. (több tálca nyers miccs, mustár, kenyér, sör stb). A miccsvásárlásnál jeleztem, hogy ezt nem nyárson kell sütni, hanem grill-rácson, de CsLacc tőle nem túl meglepő önbizalommal azt mondta, hogy ne aggodjak. Később kiderült, hogy olyan mennyiségü céleszköz volt nála, hogy az öreg Patás Sanyi nevü lovát (Indul a bakterház) is szakszerüen ki tudta volna preparálni tiz perc alatt.

A falut elhagyva a jólmegérdemelt murva következett. Néhány kilómétert haladtunk, megátunk pihenni. Tamás addig ügyeskedett, hogy egy kőröl belecsúszott a patakba, de nagyobb baja nem lett. Induláskor Dexterrel motort cseréltünk. Ő ment a pegivel és a capoval. Pár perc mulva észrevettem, hogy laposodik a kis pegim hátsó kereke. Intettem Dexternek, előrementünk szólni a többieknek.  Megálltunk. CsLacc kajánúl megjegyezte, hogy "Ugye nincs javitókészleted". Modtam, hogy nincs, viszont vannak haverjaim, akiknek van és még értenek is a gumiszereléshez ;-)

Nem sokat tévedtem. Lacinál minden volt, még miniflakonba tusfürdő is, sikositó gyanát, hogy ne fájjon a guminak, amikor levesszük a felniröl. Na röviden, a maesztró elöszedte a szerzámokat, a kockára csomagolt vadiúj belsőt és kerek egy óra alatt megszereltük a defektet és indultunk is tovább. (Ezek után úgy döntöttem, hogy én is veszek egy defektjavitó készletet, bár azt hozzá kell tenni, hogy a pegin belsőt cserelni nem egy emberes művelet)

 

 

Felfele kicsit szétszakadt a mezőny, Laci kicsit lemaradt Vicussal. Mint utobb kiderült Laci átbeszélőn osztotta Vicusnak a jobbnal-jobb tanácsokat, hogy mit hogyan csináljon. Kis idő mulva, rendes nőhöz illően, Laci "el lett küldve" előre, hogy ő is élvezhesse a múrva gyönyöreit. :)

 

 

Késő délutánra értünk fel a Pádisi menedékházhoz. A rét tele volt kempingezőkkel és septében összetákolt kunyhókkal. (Ezeket ki lehet bérelni éjjszakára 600-800 HUF-ért).

Kicsit távolabb a faházaktól, az erdő szélén találtunk egy szimpatikus tisztást. Gyorsan meg is beszéltük, hogy ez pont jo lesz, mert reggel nem fog odatűzni a nap. (Utóbb derült ki, hogy nem esett volna rosszul egy kis napsütés az éjjszakai 5-4 fok után).

Sátorverés után elkezdődött a miccssütés müvelete. CsLacc oldaldobozaiból a következő céleszközök kerültek elő, a gondos csomagopópapirok alol: röviditett háromlábu party-grillsütő, két zsák faszén (itt már kicsit mosolyogtam), egy "a szakáccsal ne vitatkozz" feliratu, fehér szinü kötény (asszem it már röhögtem kicsit), begyújtó folyadék és egy elektromos matracfelfujó készülék, ami később remek szolgálatot tett a tábortüz élesztgetésében.

 

Közben kiderült, hogy a dolognak apropója is van, Zoli éppen akkor töltötte a 29-ik szülinapját. Ennek örömére előkerült néhány laposüveg, amitol elég jó kedvünk kerekedet. Laci szigoruan és nagy műgondal sütögette a miccseket. Többször felajánlottam, hogy sütöm a következő adagot, de nem kaptam meg az engedélyt. Na hát igy jutott nekem a keserü sors, hogy ehettem, sörözhettem nyugodtan ;-)

 

 

 

Vacsora után kicsit még dumáltunk a tábortűz mellett, aztán Zoli kivételével mindenki elvonult a sátrába. (Zoli a tüz mellé ágyazott meg). Az éjjszaka közepén arra ébredtem, hogy valaki járkál kint és dörmögő hangot ad. Kb 5 másodperc alatt kétszázcsillio lett a pulzusom, azt hittem a maci jöt látogatóba. Ott a pillanat hevében már bántam is, hogy nem iratkoztam be a vizsgával egybekötött Horalki féle medvetanfolyamra (őrület ...horalki ;-) Kár volt annyira komolyan venni, mert csak Zoli fordult az egyik oldaláról a másikra néhany horkantás közepette.

Aztán reggel lett és azon kivül, hogy jól megfagytam a csodálatos semmiresejó mumia hálózsákomban, más bajom nem történt. ... de mégis: elfelejtettem hozni a körömkefémet és gyászkeretes lett a körmöm.

 

--CsLacc -
Péntek (08/21)

Éjszaka szó szerint kifagytunk. Vicus egész este nyűgölődött, mivel a hideg miatt nem tudott aludni. Én pedig a rövid szunyókálások után arra ébredtem mindig, hogy Vicus megpróbál éppen maga alá tömködni némi melegedés reményben! :-) A reggel frissessége ellenére a fejek elképesztően kialvatlanok voltak. Elindultunk kávé beszerzésére, de szerencsére csak az első kalibáig kellett mennünk, ahol egy kedves román hölgy gyorsan beüzemelt nekünk egy kotyogót. Közben elmagyarázta Zozoonak, hogy nem túl szerencsés dolog az erdő szélére tenni a sátrakat, mert eléggé elszemtelenedtek a medvék és éjszaka lejönnek az erdő széléig kaját keresni. Éppen 2 napja faltak fel a medvék egy lovat, amit éjszakára kint felejtettek. Ettől beindult a para gép és gyorsan eldöntöttük, hogy összepakolunk és egy kiadós motorozás után estére már a saját ágyunkban fővünk a kánikulában medvementesen inkább! :-)

Dexter és Vicus hazaindultak Békéscsabára.Mi nekivágtunk a Pádis lenyűgöző szépségű tájának és a fincsi murvás utaknak. Ponorék (Ic Ponor) előtt fakitermelések, utat elálló rönkszállítók és saras szakaszok kényeztettek minket. Izzott volna a Bluetooth, ha Vicus is jött volna! :-) A szemetet az első megállóig (Doda Pilii) cipeltük magunkkal, mivel a Pádison sehol sem lehet lerakni. Sajnos a többség ezt nem teszi meg és szinte minden úszik a szemétben!!! Az útvonal útközben fejben született és alakult folyamatosan. Az első cél Rachitele mellett a vízesés. Ic Ponor és Rachitele között még az idén aszfalt lesz. Gőz erővel folyik az előkészítés (Betonút Zrt).

 

 

 

A patakátkelést Zoli itt sem hagyhatta ki elvégre az ígéret szép szó! A vízesés után a Pegaso megszomjazott. Itt dőlt el, hogy Zozoo jön velünk a visszaúton is. Hunyad alatt tankoltunk, majd Albac irányába fordítottuk a lovakat. A lenyűgözően szép a Kalotaszegi tájban gyönyörködve kanyarogtunk a Belisi-víztározóig. A hűs víz igazán frissítő volt és sokat javított a közérzetünkön a sebtében betápolt maradék mics is!

 

 

 

 

 

 

 Poiana Horea után a lepusztult murvás makadám úton kezdődött az igazi off-road élvezet. Zoli cserélt Zozoo-val, majd egy kicsit elkezdtünk tempózni. A táj egyre lenyűgözőbb volt, de most a fotózás helyett főleg az off-road csapatás élvezetére koncentráltunk. A 3 dobozzal is meglepően jól viselkedett a Kecske és készségesen driftelt a kanyarokból kifele. A ContiEscape is kellemes partner volt mindebben. Engem meggyőzött eddig. Albac-tól aszfalton toltuk a Bihar-hágó felé. Aranyosfőn közösen úgy döntöttünk, hogy a Nagy-Bihar most kimarad a túrából. A hágón leereszkedni túraendúróval külön élvezet a méretes kátyuk miatt. Zoli kipróbálta a K60 határait, szerencsére nem ment túl rajtuk. Biharlonkánál Zozoo búcsút intet nekünk és Debrecen felé vette az irányt. Mi csak az élvezet kedvéért végigcsapattuk a Kristyórt is. Halmágy után a Fehér-Kőrös völgyében borogattunk tovább. Brahiból nem tankoltam Halmágyon, így Varsandra már csak a benya szagával gurult be a Kecske. Csak 2 dl maradt benne!

 

 

Fáradtan,de szerencsésen hazaértünk este 9-re. Izgalmas és kalandokkal teli szülinapi off-road party volt ez, melyet mindenképpen meg kell ismételni! Alkalom biztosan lesz!