Máramarosi fatemplomok
2016-05-28 , Csele
Románia , Erdély , Máramaros , motoros túra , BMW F800 GS
Máramaros egy külön, szinte érintetlen kis világ Erdélyen belül, Románia északi, az ukrán határ menti területén.
Máramaros egy külön, szinte érintetlen kis világ Erdélyen belül, Románia északi, az ukrán határ menti területén.
Az alapvetően román többségű Máramaros legnagyobb vonzereje a kontinensünkön utolsóként fennmaradt élő falusi kultúra, a népviselet, az évszázadok óta változatlan, hagyományos falvak a faragott kapukkal és különleges fatemplomaikkal.
A történelmi Máramaros vármegye északi részét, a ruszin lakossággal Trianon után először Csehszlovákia, majd Szovjetunió szállta meg, jelenleg Ukrajnához tartozik, a Kárpátalja szerves része. Máramaros maradék, déli részéhez hozzácsatolták Nagybányát és környékét, így alakult ki a jelenlegi Máramaros megye területe. A régió székhelye és legnagyobb városa Nagybánya, jelentős, bár sajnos fogyóban lévő magyar lakossággal.
Máramaros Erdély legszegényebb területe, lehet, hogy a szegénység is szerepet játszik benne, de itt őrződött meg legjobban a népi építészet és a hagyományos életmód.
Máramaros leghíresebb látnivalói a jellegzetes, csúcsos tornyú, görög katolikus vagy ortodox fatemplomok, melyek közül nyolc az UNESCO Világörökségi listájára is felkerült. Az utóbbi években sorra épülnek az új, monumentális görögkeleti ortodox kolostorok, köztük a Barcánfalva melletti a leglátványosabb, a máramarosi faépítészet gazdag tárháza.
Az idézet forrása: http://kirandulastippek.hu/maramaros
Egy egynapos kirándulás keretein belül korántsem vállalkozhatunk arra, hogy az egész tájegységet megismerjük, annak minden érdekességét felfedezzük. Célunk csupán az volt, hogy bepillantást nyerjünk ebbe a különös világba, mely azért mégsem egy kontinensnyi távolságra van tőlünk.
Az utakról
Romániában mostanában rengeteg utat felújítottak. Így van ez a határral párhuzamosan futó Nagyvárad-Szatmárnémeti főúttal (E671) is. Az úton nagy a forgalom, de jól lehet haladni. Szatmárnémeti után a 19-es úton Negresti Oast irányába fordultunk. Az Avas-hegység lábainál lévő Certeze(Avasújfalu) különös faluja után van a Huta-hágó, melyet szintén felújítottak. Motoros szempontból nagy élmény a bejárása. A hegyen túl a Tisza medencéjébe jutunk, ahol haladni nem jelent nagy élményt. Újra igazán érdekes a 18-as út lesz Máramarossziget után. Nagybánya felé fordulva a Gutin hágón tudtunk voln átmenni, de mi most a fatemplomokra koncentráltunk, nem a motorozásra :) Az Öreg másnap megkerülte a Radnai havasokat, és elmondása szerint a Rodna(Radna) felé vezető úton továbbhaladva a Radnai hágó (mely nem aszfaltozott út!) most nagyon sáros és nehezen teljesíthető volt. Mivel én este (Barcánfalva után) hazafordultam, így azt a részt nem láttam. Egyébként a többi általunk járt úttal nem volt semmi problémánk.
MOIŞENI (Mózesfalu)
Mózesfalut a 18. században alapította Mózes nevű egykori birtokosa. Lakosai a 20. század elején valamennyien Mois nevűek, vagyis mindannyian az alapító leszármazottai voltak.
A Tisza
Máramaros a Keleti-Kárpátok északi szakaszának legnagyobb medencéje. Máramaros folyói mind a Felső-Tisza mellékvizei, a Visó, az Iza, a Mára, a Szaplonca. A Tisza alkotja 62 kmen keresztül a határt Románia és Ukrajna között. A Tisza máramarosi szakasza hegyi víz jellegű, elég nagy vízbőséggel. A vize tiszta, hideg, oxigéndús, nem szennyezett
Szaplonca
Szaplonca(Săpânța) Máramarosszigettől 21 km-re északnyugatra, a Tisza bal partján fekszik.
Megnemesített román kenézek leszármazottai birtokolták.Később valamennyi nemesi családja a Szaplonczai nevet vette föl. Így 1720-ban, amikor 38 nemesi és 15 jobbágyi portából állt, mind a 38 nemesi családot Szaplonczainak hívták. A jobbágyok között a leggyakoribb családnév az Oros (Orosz) volt, amely ruszin eredetükre utal.
A falu az ún. Vidám temető-ről nevezetes, de azt most mi kihagytuk.
Iza folyó
Az Iza a Tisza baloldali mellékfolyója Romániában, Máramaros megyében, a történelmi Máramaros területén. Forrása Izaszacsal mellett, a Radnai-havasokban, a Kisbérc-csúcs alatt, 1380 m magasságban van.
Budesti (Budfalva)
A Gutin-hegység lábánál fekvő két és fél ezer lélekszámú falu 26 km-re található Máramarosszigettől. A viszonylag nagy falu egyike a legszebb, legérintetlenebb máramarosi falvaknak, rengeteg régi, hagyományos kis parasztházzal. Az utcán mind a mai napig sűrűn lehet látni autentikus népviseletbe öltözött öregeket.
A történelmi Máramaros gyönyörű fatemplomainak sorát ékesíti a Budfalván található ódon hangulatú épület, mely négy fiatornyos pompázatos tornyával és ikongyűjteményével a környék legjellegzetesebb látnivalója. Itt őrzik a „románok Robin Hood-jaként” tisztelt Pintye rablóvezér páncélingjét, valamint II. Rákóczi Ferenc lobogóját is. A fatemplom a Világörökség részét képezi.
Bârsana (Barcánfalva)
A teljesen újjáépített barcánfalvi kolostor a településtől pár km-re délkeleti irányban, a főút mellett találjuk. Az elképesztően hangulatos, hatalmas területen fekvő, makulátlan épületegyüttest, mely egyfajta élő vallási skanzenként tárja elénk a legjellegzetesebb máramarosi faépületeket, építészeti hagyományokat.
A harmonikusan a tájba illeszkedő épületcsoportnál minden a fáról és annak megmunkálásáról szól, a méretek monumentálisak, a látvány lenyűgöző. A kolostor temploma pár évvel ezelőttig Európa legmagasabb tornyával büszkélkedhetett a maga 62 méterével, de a szaploncai új fatemplom még erre is rávert néhány métert.
Végezetül
Az Öreg keresett magának egy kempinget Barcánfalva közelében, ahol nagyon megörültek neki (ő volt az első vendég az évben), és ingyen kapott kempinghelyet. Másnap még megkerülte a Radnai havasokat, és 500km-t motorozva, jól elfáradva ért haza. A Radnai-hágón az átkelés - komoly endúrós tapasztalatai ellenére - nem volt könnyű neki. Emiatt szidott is engem, mivel én tanácsoltam neki az utat. Bár a morgolódása közben örömmel mutogatta milyen közel volt a Nagy Pietrosz csúcsához, és milyen gyönyörű helyeken vezetett az útja.
Én Barcánfalvától már haza vettem az irányt, mert másnap gyermeknap következett és otthon akartam lenni. Nekem ennyi fért bele.