Mócföld-Zozooval
2016-05-21 , Csele
Románia , Bihari hegyek , Erdély , motoros túra
Zozoo a túra tervezésekor talált egy aszfaltozott utat, mely a 75-ös főutból nyílik balra fordulva Garda nevű településen. Az út 1300m magasra vezet fel, és teljesen újnak tünik.
Pere Árpád honlapjáról idézem a következőket:
A mócok - azaz havasi románok - által lakott hegyvidéken viszonylag keveset jár idegen ember vagy kíváncsiskodó turista.
A Bihar-hegység, a Gyalui-havasok és az Erdélyi Érchegység térségében, az Aranyos illetve a Fehér-Körös felső folyását illetve a Kis-Aranyos vidékét azaz a Mócföldet (Tata Motilor) elkerülik a jól járható országutak: a mai napig is jórészt háborítatlan hegyvidéki táj, és az ott élõ nép különleges, békés hangulatot, nyugalmat sugároz.
A honfoglalás után a magyarok síkságokon és kisebb dombos területeken kezdtek mezőgazdasági tevékenységbe és állattenyésztésbe, a románság, így az itteni móc népcsoport is – bizonyos szabadságot élvezve - a magasabb hegyeken telepedett meg és pásztorkodással foglalkozott.
A mócok egyébként sok tekintetben különböznek a többi romántól, nyelvjárási sajátságokat is mutatnak (tájnyelv, tájszólás). Öt erdélyi megye (Bihar, Arad, Hunyad, Fehér és Kolozs) hegyvidéki falvaiban és tanyavilágában élnek. A móc települések, tanyacsoportok gyakran a legmagasabb csúcsokig húzódnak. Magyarok nemigen élnek már erre, ami a történelem viharainak számlájára írható.
A "MOT" szó románul hajtincset jelent, és a férfiak hagyományos hajviseletére vezethető vissza: régebben a helyi férfiak hajukat varkocsba fonták, esetleg a fejük tetején bóbitába kötötték. A móc életformát az elszigeteltség, önmagukra utaltság, önellátás jellemezte, a széles hegyoldalakon szétszórtan fekvõ házaik, tanyáik messze feküdnek a városoktól, nagyobb településektől. A havasi kürt a hegyi pásztorok fontos eszköze volt, az egymástól távol legeltető juhászok ezzel adtak jelzést, társaik vagy az otthoniak számára.
A mócok és magyarok viszonya nem volt súrlódásmentes, a Mócföld az erdélyi románok valóságos Viharsarka. Mócföldön született Horea, aki véres parasztlázadást robbantott ki 1784-ben a magyarok ellen és féktelen öldöklésbe kezdett csapataival, amire az osztrák vezetésű katonaság csak késve reagált. A halálra ítélt, vérengzéseirõl hírhedt Horea-t és társait a románság persze nagy becsben tartja. 1848-49-ben a Vidrán született Avram Iancu csapatai szálltak szembe a magyar szabadságharc katonáival. Vasvári Pál is ezekben a harcokban vesztette életét.
A történelmi sérelmeknek ma szerencsére már jelét sem látja a turista, a mócok kíváncsian, barátságosan fogadják az idegent. Érdekes megemlíteni, hogy Czárán Gyula - a bihari turizmus megteremtője - jó viszonyt ápolt a mócokkal, és a turistautak kiépítésbe is bevonta őket.
Zozoo a túra tervezésekor talált egy aszfaltozott utat, mely a 75-ös főutból nyílik balra fordulva Garda nevű településen. Az út 1300m magasra vezet fel, és teljesen újnak tünik.