Egy biztos, sokat tanultam ma. Térképekről... földutakról ... utakról - melyek még csak nem is földutak -, a motoromról.. pl, hogy hogy néz ki a deknivédőm mikor a nap felülről süti.. Na jó..arról is, hogy milyen helyeken képes átmenni.. Pl fejlődik is..akár csak a múlt héten egy a mainál tízszer jobb útra még nem ment be..mert nekem eszem ágában sem volt bemenni vele..

De kezdjük az elején..

 

 

 

Csele hív.. menni kellene valahova.. egyetértek..éppen tele a hócipőm a hétvégi munkával.

Az ötletek (mily meglepő) Csele részéről főleg Erdély fele..részemről Szlovákia fele mutatnak. Spec helyzet, múlt héten voltam a Tátrában..most hajlok Erdélyre..Csele meg volt Erdélyben.. hajlik Szlovákia fele.

Túl fárasztót, vagy hosszút nem szeretnék. Az Oroszi hágó Lengyelbe kiesik. Felvetődik Borsa..de igazából onnan még tovább kellene menni, az inkább egy jó kétnapos. Csele még megkérdi, hogy a Transalpina nem járható-e meg egy nap alatt...(hmmm) Ez lenne a rövid és nem fárasztó? Én inkább a délig alvást és a Zemplént választom.. Kérdés függőben marad. Valamikor késő este visszahív, majd öt percig fejtegeti, hogy micsoda galádságra készül.. már a legrosszabbra számítok mire kinyögi, hogy az a Gutin-i út nagyon érdekli amit Majordoki tervez. Felmentésképp közli, hogy csak olyanokat csábít akik nem jelentkeztek erre a jövő hétre..ő pedig majd elmegy mégegyszer.. erre speciel tisztán emlékszek.

Éjjel még ránézek pár térképre, fele fele arányban mondanak ellent egymásnak. A két legbeszámíthatóbb közül a Kartográf jelöl átkötést a Topográf nem. ETP-n semmi, ROAD-on millió kis út, főleg hurokutak.. ezek favágó ösvények lehetnek.. ok akkor térkép nélkül..

Reggel arra ébredek 8.40 kor hogy kezemben a telefon..ezek szerint már indulás volt? Visszahívás..jobb lesz indulni. Tank porzik.. akkor már a szendvicset is a benzinkúton szerzem be. Találka Nyírbátorban.. VasJ, Csaba, Jani..Csele.

Útvonal, Vállalj, Nagykároly, Szatmárnémeti, Nagybánya..

Továbbiakban nem javaslom, nagyon érdektelen és unalmas a túloldali szakasz Szatmárig.. szerintem érdemesebb Csengernek menni.

Nagybányán Laci megkezdi az információk begyűjtését a területről..ki mástól mint egy fülig sáros krosszozótól.. hát persze, hogy szuper, jól járható út vár ránk..és bárki útbaigazít majd.

Na ... Eeegen ... láttad milyen motorral volt? Neki egy külszíni fejtés is jól járható..

De végre hegyek között vagyunk, tartunk be a Gutinba. Az első szakasz egy tó mellett visz, biztos szép lehet..de egy erdősáv takarja..nincs egy normális kilátó. A tó végén tudunk csak a vízhez sétálni..szép lenne, de millió hétvégi turisra..meg persze szemét és még valami kis ipartelep is van..nagyon nagy kár érte.

 

 

 

Ahol megálltunk épp van egy fogadó, de VasJ valami hangulatosabbra vágyik..megyünk tovább. Ennek később örülök..jó, hogy nem tele hassal kellett végigcsinálni az off-roadot.

Több km-en át hibátlan egysávos aszfaltúton haladunk, egy síterepig van kiépítve, ott vége.

Kicsit vissza kell jönni, hogy megtaláljuk az észak fele forduló, immár murvás utat. Kicsit szétszakadunk, a nagy por miatt nem lehet egymás után haladni. A táj egyre szebb, haladni is lehet, sár nincs csak a görgetegkövekre kell vigyázni. Egy fennsíkra érve az út háromfele ágazik szét..jöhet a töprengés. Ehelyett három enduros jön könnyű szöcskéken..és kezdődnek a kalandok. Felajánlják, hogy mutatják az utat. Kicsit nehéz lesz a tempójukat tartani, de mi legalább az úton megyünk..ők főként mellette. Csak úgy mellékesen a táj fantasztikus. Pár km után egy régi pajtánál megállnak, rövid séta egy bokorhoz ahonnan egy féllityis palackkal térnek vissza.. pálinka.. ilyenek vannak eldugva nekik a hegy különböző pontjain..ezek között ingáznak..

 

 

 

Az út már nem sorolható a kellemes kategóriába, de még járható. Öklömnyi kövek csapódnak a deknivédőre.

A következő elágazást nevezem innentől a tévedő kanyarnak. Nem biztos, elvégre leginkább egyáltalán nem tudtunk kommunikálni, de valami olyasmit mondhattak, hogy ők mennek jobbra (vagy balra)..mi meg menjünk balra (vagy jobbra).. végül is ugyanoda jutunk, csak a mi motorjainkon a "kaucsuk" nem jó az ő útjukra.

Ezek után miért indultunk mind jobbra? ...nem tudom ... csordaszellem.

Ők azt gondolhatták, hogy ezek aztán bevállalósak, mégis erre jönnek?

Mi azt, hogy de rendesek ...mégis elkísérnek?

A helyi pásztor meg azt gondolhatta..hogy azannya..ezek mennyire nem értik egymást..

De hát pásztor nem is volt..

 

 

 

Szóval mentünk.. nem is volt rossz..aztán egyszer csak a szöcskések lementek a rétekre..mi meg utánuk.. a fűre.. de nem szeretem.. És ez lehetett a beetetés, mert nemsokára épségben visszaértünk a murvára..csak pár kanyart vágtunk át.

Kövesút.. pocsolyák..görgeteg..de haladunk.

Amikor megint lefordulnak balra, már meg sem lepődünk. Annyit értünk, hogy szerintük a kövesút megszűnik pár km után, át kell vágnunk a hegygerincen a Szaploncai úthoz. Csak egy km.. max kettő.. volt vagy tíz.

Innentől jöttek azok a szakaszok, ahová ép ésszel egyébként be nem mentem volna..

És utólag bekeretezendő kijelentés Cselétől: "Hát én ide magamtól be nem mentem volna!"

 

 

 

 

Második..nagy, mély hosszú nyomvályús pocsolyák..(vagy inkább vizesárok?).. Annyit láttam, hogy az egyik endurós buvárt játszik..szinte lemerült.

Tőlünk hárman már átmentek az elején, most inkább a mezőre próbálnak kijutni. Janival mi annyit látunk, hogy mindhárman állnak a nyomvályúkra merőlegesen és pörögnek a kerekek. Sehogy sem tetszett. Kérdőleg mutatok kb fél métert a román srácnak, ő egy kicsit többre saccolja..ezért mégegyszer végig megy rajta. Inkább ez mint a vizes fű. Mindkettőnknek sikerül..persze áll a víz a csízmámban.

 

 

 

Harmadik..olyan mély nyomvályú, hogy félek mikor akad fenn a két henger.. a lábtartókat nem tudom használni, felhajlottak.

 

 

Negyedik..sóderos kaptatók, vízből indulva. Egy egyik srác már az alján fejreáll, a másik vidáman mutatja mekkorát esett. Valahogy kicsit fagyott a mosolyom. Át kell vergődni egy másik nyomra vagy harminc méterrel arrább, ott fel tudunk menni. Motorok főnek..kellemes égett kuplungszag mindenhol. Csele alól kipörög a hátsó..fekszik a sárga. A srácok segítenek felállítani..most kezdenek rádöbbenni, hogy mennyivel nehezebbek is a mi gépeink.. és a sárga még a legkönnyebb volt.

 

 

 

Sziklás, köves, kaptatós szakaszok váltogatják egymást. Az egyiket lendületből kell venni, meredek szurdokszerű kanyar.. a közepén látom meg, hogy elfogy a jobb oldali nyom, váltani kellene de középen vagy 40 cm mély vízmosás. Minden tiszteletelem az előttem felmenőké. Nekem átszalad a kerék a nyomvályún, a másik oldalt fel és máris magasabban van a kerék mint a tank. Én szép kontrolált mozgássorral elhagyom a járművet. Ezt mondhatom..elvégre nem látta senki. Ha látta volna, esetleg azt mondaná hogy feltúrtam a földet mint Majordoki vakondja. És még igaza is lenne.

Összeszedem magam.ennél rosszabb helyen nem is lehetnék. Jani vagy öt méterrel mögöttem..de vagy néggyel lentebb.. rohad meredek..a motor lefele fekszik. Nagy nehezen felállítjuk, beindítom, de nem lehet innen kimozdítani. Leáll, irányba ráncigál..és nem indul..és nem és nem.. Na én itt voltam kész. Innen még helikopterrel sem mentjük ki..ide kocsi el nem jut. Feltoltuk egy sík részre..pihentem kicsit, nyugodtabban végigcsináltam az indítási procedurát és végre pöcre beindult. Nem tudom..lehet, hogy a sártömb kitartotta a félsztendert..vagy a sebváltó nem állt a helyén..

Ekkorra értek le Laciék..lementek Janinak segiteni..én felmentem egy sík részig majd leküldtem egy liter folyadékot..

A srácok itt megint megesküdtek, hogy innen már tényleg DrumBun.. jó út lesz..

Ehhez képest valami vacak susnyásban találtuk magunkat, elágazással. Csaba és Laci jobbra.. majd nagy küzdelemmel visszafordulnak..Józsi már eleve elhúzott balra..végül mi is arra megyünk. A hely egy fakitermelés legfelső pontjának tűnt. Rengeteg fatörmelék, feltúrt talaj.

Ez az a hely, ahonnan már el nem indulnánk vissza, ezeken a meredekeken le nem mennénk.

 

 

 

Őszintén .. itt felmerült bennem, hogy ezek elhoztak minket a világ végére..ameddig csak a lánctalpas fanyűvők járnak..aztán egy laza gázfröccsel eltűnnek a fák között.

Szerencsére nem..bár a végére már csak egy vezetőnk volt..de egyszercsak kilyukadtunk valamin amit akár útnak is nevezhettünk. Tegnap még biztos valami egész másnak neveztem volna..de ma a legszebb panorámás alpesi aszfaltnak tűnt.. Igaz csupa kő és sár, valamint kb 2 köbméter per perc vízhozama volt méterenként..de legalább végre lefele tartottunk! Elköszöntünk vezetőnktől..és a szárazabb részre érve már tempót is mertünk menni. Itt aztán Csabának sikerült kicsit pihentetni a GS-t. Egy hupli után jó tempóban egy kb fél négyzetméteres sziklára csapta le a gép alját. Én úgy láttam ez emelte ki a hátsó kerekét. A sziklán két párhuzamos nyom volt, vagy a deknivédő rögzítő csavarjai, vagy a lábtartó szárai hagyhatták.

 

 

 

Itt legalább könnyű volt felállítani a vasat. Újfent megjegyezném, megint fantasztikus a táj, az út mellett sziklás mederben gyors patak hömpölyög.

 

 

 

 

 

Élet jeleit tapasztaljuk, út közepén parkoló kistehert, meg favágó házakat. Egy rönkhalmon favágó üldögél, intek neki, vidám "Jó napot főnők" kurjantás a válasz!

Jobb oldalt kikövezett forrás, három vascsőből friss, hideg víz ömlik. Satufék..bevezetésképp vagy két litert leküldök. Utána látom, hogy a kőfal mögött szabadon folyik a víz, a "forrás" csak egy csermely kivezetése, ami a hegyoldalról folyik le. Fentről némi tehénszag érződik ...

 

 

 

És végre Szaploncára érünk, kis pihenést beiktatva. Egy angolul beszélő férfi nézegeti a motorokat, erős akcentussal próbálja megértetni magát. Motorfanatikus, van két régi BMW-je (R60), két Honda egy Suzuki és egy Ducati..

 

 

 

Hazafele még egy kellemes hegyi kanyargás vár ránk, ezúttal már remek aszfalton. Egy eszméletlen ... "Én vagyok a falu ura" típusú háznál meg kell állnom fotózni.. hihetetlen műpalota.

Benzinkuton pihi.. a helyi románok egy tankolást sem bírnak elintézni dudakoncert nélkül.

Most már Csengernél jövünk át, én Mátészalkán köszönök el a többiektől. Kb fél tízre értem haza, erről a rövidre és nem fárasztóra tervezett útról, ami azért nagyon tanulságosra sikerült.